Játéktár
Felugrós pacsizós
Kört alkotunk. A játékvezető odafut az egyik játékoshoz. Amint odaért, mind a ketten egyszerre felugranak és pacsiznak a levegőben. Ezután helyet cserélnek, és a másik játékos fut oda valakihez. Így folytatódik a futás, pacsizás, helycsere. Amint látszik, hogy a gyerekek megértették a játékot, a játékvezető elindíthat újabb köröket. Ekkor már figyelniük kell egymásra a játékosoknak, mert egyszerre több játékos szalad a körben.
Mai szuperképességem
Leülünk egy körben. Megkérjük a gyerekeket, hogy mondják el, mi a mai szuperképességük. Mi az, amiben ma vagy az utóbb időben sikerélményük volt, amiben ügyesnek érezték magukat?
Instrukció: „Osszuk meg egymással, hogy mi a mai szuperképességünk! Mi az a dolog, amiben ma sikerélményed volt? Mi az, amiben jónak, ügyesnek érezted magad?
Társfelismerés csukott szemmel
Kört alkotunk. A kör közepén csukott szemmel áll az egyik játékos. A körben állók menetirányban elindulnak, majd a középen álló játékos jelzésére megállnak. A kitaláló rámutat valamelyik társára, aki odamegy hozzá, és a kitaláló kezét a saját arcára helyezi. A csukott szemű játékos feladata az arc érintése, tapintása alapján tájékozódva felismerni a társát. Ha sikerült, akkor cserével folytatódik a játék úgy,
Repülőgép-leszállópálya
Körben állunk. Az egyik csoporttag lesz a „repülő”. Kiválasztja egy csoporttársát, aki a „leszállópálya” lesz. Mindketten maguk elé emelik mindkét karjukat, vállmagasságban, kifelé fordított tenyérrel. A „repülő” csukott szemmel elindul sétálva a „leszállópálya” irányába. Utóbbi feladata, hogy fogadja a társát úgy, hogy tenyerét finoman a tenyeréhez érinti, amikor elérte a kör szélét. Ha „landolt a repülő”, kinyitja a szemét és helyet cserélnek.
Mi lenne, ha … ?
Körbe ülünk. A kitaláló kimegy a teremből. A többiek megbeszélés alapján választanak valakit a bent maradók közül: az ő személye lesz a kérdések tárgya. A kitaláló visszajön, és Mi lenne, ha…? kezdetű kérdéseket feltéve kell a válaszok alapján rájönnie, kire gondoltak a többiek. A kitaláló maga dönti el, hogy milyen taktikával kérdez. Adhatja ugyanazt a kérdést mindenkinek, de külön-külön,
Hőmérő
Képzeljük el, hogy a tér kiválasztott átlója egy hőmérő, egy skála! A csoportvezető kérdéseket tesz fel. A résztvevőknek az a feladatuk, hogy válaszuknak megfelelően helyezzék el magukat a kijelölt skálán, a hőmérőn. A kérdések vonatkozhatnak szokásokra, tulajdonságokra, állapotra; az a lényeg, hogy a válasz egy adott skálán értelmezhető legyen. A tér egyik sarka jelöli a negatív, a másik a pozitív pólust.
Tekintet kör
A résztvevők körben ülnek. A csoportvezető ránéz az egyik gyerekre, a többiek figyelik őt és követik a tekintetét, így rövidesen mindnyájan ugyanarra a csoporttagra néznek. Amikor ez megvalósult, akkor ő választ a tekintetével valakit, és ezúttal az ő tekintetét követi a csoport. Addig tart a gyakorlat, amíg minden csoporttagra ránéztek. A gyakorlat csendben zajlik. A váltás érzékelését eleinte megkönnyíthetjük egy lágy hangú hangszerrel való hangadással,
Barátkereső
A gyerekek szabadon sétálgatnak a térben. A játékvezető megkéri őket, hogy keressenek egy párt, akivel fogjanak kezet. Ő lesz a „kézfogós barátjuk”. Ezután megint egyedül sétál mindenki tovább, majd újabb párt keresnek, akivel pacsiznak, ő lesz a „pacsizós barát”. Kössük ki, hogy senki nem lehet kétszer ugyanazzal párban a játék során! Létszámtól függően 5-6 barátot lehet így meghatározni a következő cselekvésekkel,
Csináld úgy!
A kitaláló kimegy a teremből pár percre. Addig a többiek megegyeznek közösen egy érzésben vagy hangulatban, amit ki fognak fejezni a játék során. Például, a szomorúságot választják. Ekkor behívják a kitalálót, aki különböző valós vagy elképzelt feladatokat ad a résztvevőknek, amit úgy kell végrehajtani, hogy közben kifejezzék a megbeszélt érzést vagy hangulatot. A kitaláló felszólíthat egy játékost, vagy egyszerre többet játékba hívhat.
Kötött mondatkezdés
Egy kalapba (sapkába, dobozba stb.) bedobunk annyi papírlapot, ahányan játszunk. Ezekre a papírlapokra előzetesen ráírunk néhány kevéssé körvonalazott, befejezetlen, és lehetőleg érzésekre utaló mondatot.
Például:
- Attól tartok, hogy…
- Az aggaszt, hogy…
- Annak örülnék…
- Attól félnék…
- Azt szeretném…
Sorban haladunk,