Kacsintós gyilkos

Mindenki becsukja a szemét. A játékvezető kézzel megérint valakit vagy valakiket, ő vagy ők lesznek a gyilkosok. Miután kinyitották a szemüket, járkálni kezdenek a térben. Mindenkire rá kell nézni. A gyilkos rákacsinthat bárkire: akire rákacsint, annak el kell számolnia magában ötig, majd ki kell állnia a játékból, ő “meghalt”. Ha valakinek gyanúja van a gyilkos kilétével kapcsolatban, akkor fölteheti a kezét, hogy jelezze ezt, azonban csak akkor áll meg a játék, ha hárman föltették a kezüket. Ilyenkor megállunk, és a három játékosnak egyszerre kell rámutatnia a gyilkosra. Ha eltalálták, vége a játéknak, ha csak egy valaki másra mutat, akkor a feljelentők kiestek.

Instrukciók: „Szóródjatok szét a térben, mindenki csukja be a szemét! Körbe fogok járni, és akinek megérintem a vállát, az lesz a gyilkos. Mikor szólók majd, mindenki nyissa ki a szemét, és kezdjetek el járkálni a térben! Fontos, hogy a szembe jövő társad szemébe kell nézned! A gyilkos a szembejövő társaira rákacsint, ezzel megöli őket. Akire rákacsintott, az számoljon el magában ötig, majd jelezze, hogy meghalt! Ha valakinek gyanússá válik egyik társa, akkor kézfeltartással jelezze, ezután úgy védekezhet a gyilkos ellen, hogy kerüli őt. Ha hárman jelentkeznek, akkor mindenki megáll, én háromig számolok, és a gyanúsítóknak rá kell mutatniuk a gyanúsítottra. Ha mind a hárman ugyanarra mutatnak, és ő a gyilkos, akkor vége a játéknak, és az életben maradtak nyertek, ha csak egy valaki másra mutat, akkor a gyanúsítók mind kiesnek, és folytatódik a játék.”

A játék nagyobb csoport esetén játszható több gyilkossal is, ilyenkor a gyanúsítás bonyolultabb, ha mind a három gyanúsító gyilkosra mutat, akkor a lelepleződött gyilkos, vagy gyilkosok kiesnek a játékból, ha még marad gyilkos, akkor folytatódik, ha nem, akkor véget ér. Több gyilkos esetén a gyilkosok nem ölhetik meg egymást.

A játék játszható körben ülve is. A résztvevők körben ülnek csukott szemmel, a játékvezető kijelöli a gyilkost vagy gyilkosokat. A játék menete hasonlóan zajlik, mint a sétálós változatnál, annyi a különbség, hogy mindenkinek körbe kell néznie, és ha két játszónak találkozik a tekintete, akkor megtartják a szemkontaktust pár másodpercig. A gyilkos itt is kacsintással öl, és az áldozatoknak itt is késleltetve kell meghalniuk. A játék ezen formájában a gyilkosoknak nehezebb dolguk van, könnyebben észrevehetik tevékenységüket. Ennél a változatnál is fontos szabály az, hogy senki nem nézhet lefelé, vagy felfelé, nem csukhatja be a szemét, és nem nézhet mereven egy pontot, hanem pásztáznia kell a többieket.

Megjegyzés:

A gyilkosok kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy az egész teret bejárjuk, így a mozgásunk nem árulja el a gyilkost. Főleg kisebbeknél érdemes egymás után legalább kettő kört játszani, hogy akik gyorsan kiestek, azok se maradjanak ki az élményből.

A játék során figyeljünk arra, hogy ne kezdjen el minden játékos egy irányba körbe-körbe járni, hiszen akkor a gyilkosnak nincs esélye! Ilyenkor szólítsuk fel a játékosokat, hogy változtassanak a mozgás irányán!

Felszabadultabb csoportoknál lehet úgy játszani, hogy aki meghalt, az összeesik, ez növeli a feladat játékosságát.

Forrás:

Kaposi László leírása nyomán.

KAPOSI László (szerk.) Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 2002.

Digitális változat: Játéktár www.drama.hu http://letoltes.drama.hu/Tarolo/Jatekkonyv/agyilkos.pdf