Rajz – leírás

Információk
Letölthető tartalom:
Leírás

Leírása:

A gyakorlatot attól függően, hogy milyen célt szeretnénk elérni vele, illetve mennyi időnk van, különböző variációkban is játszhatjuk.

  1. Az első verzióban párokban játsszunk. A pár egyik fele egy rajzot kap, amelyet úgy kell elmagyaráznia a párjának, hogy azt ő minél pontosabban le tudja rajzolni, de az ábra leírása közben nem nevezheti meg, hogy konkrétan mit lát az ábrán, csupán az egyes részeit. Miután elkészültek, helyet cserélnek, és most a páros másik fele fog leírni egy ábrát a másiknak. Ha ezzel is végeztek, megmutatják egymásnak a rajzokat, és összehasonlíthatják, hogy mennyire sikerült pontosan megrajzolni a képeket. Fontos, hogy hagyjunk elég időt a megbeszélésre és arra, hogy megtalálják, melyik pontokon csúszott el a kommunikáció. Ha valakiknek nagyon jól sikerült, akkor érdemes megbeszélni közösen, hogy ők milyen stratégiát választottak.

Amellett, hogy ez egyszerű gyakorlat, számos készséget fejleszt, nagyon szórakoztató, és könnyen beilleszthető a tananyag ismertetésébe is. Például biológia órán az ábrák kapcsolódhatnak az aktuálisan tanult élettani részekhez, pl. különböző sejttípusok; matematika órán a síkidomok gyakoroltatására lehet alkalmas, irodalom órán az ábra megjelenítheti egy vers valamelyik képét, stb. Ezekben az esetekben a rajzolást követően arra kérhetjük a párosokat, hogy nevezzék meg, hogy mit látnak az ábrán, és mondják el, hogy ez hogyan kapcsolódhat a tananyaghoz.

Instrukció: „Most arra kérlek benneteket, hogy alakítsatok párokat. Az egyikőtök kapni fog egy ábrát, amit nem mutathat meg a párjának, és azt sem árulhatja el neki, hogy mit ábrázol. Csak a rajz egyes részeit, annak formáit, vonalvezetését magyarázhatjátok el a párotoknak, esetleg azt, hogy mire hasonlít az a részlet… Úgy magyarázzátok el neki, hogy ő minél pontosabban le tudja rajzolni! A rajzoló viszont bármikor kérdezhet. Ha szólok, akkor cseréljetek szerepet, és kiosztok egy másik ábrát, de ezalatt még ne mutassátok meg egymásnak az előző rajzolás eredményét! Csak ha a második képet is befejeztétek, akkor fogjuk megbeszélni a tapasztalatokat.”

Kérdések a megbeszéléshez:

  • Mikor volt a legkönnyebb követni a párod utasítását?
  • Mi volt, amit számodra a legérthetőbben mondott el? Hogyan csinálta?
  • Milyen stratégiát választottál a kép leírásához? Pl. először elmondtad, hogy hogy néz ki az egész egyben és csak utána kezdted el a részleteit leírni? Vagy megsorszámoztátok a vonalakat, hogy könnyebb legyen rájuk visszautalni? Használtatok ilyen technikát?
  • Mi volt a legnehezebb része a feladatnak?
  • Mit csinálnátok legközelebb másként?

Megjegyzés:

Ha kevesebb az időnk, nem szükséges, hogy a párosok szerepet váltsanak.

  1. Ebben a verzióban is páros munkával kezdünk, de ebben az esetben síkidomokból álló képek helyett absztrakt festményeket használunk. Ez a stratégia helyett a kreativitásra helyezi a hangsúlyt, hiszen a leírónak nem a legpontosabb leírást kell megtalálnia, hanem olyan kreatív utakat, amiken keresztül leginkább meg tudja jeleníteni és átadni azt az elvont képet, amit lát. Ha van rá időnk tovább adhatjuk az elkészült képet a következő párosnak, akiknek már ezt kell leírni és megjeleníteni. Ezt addig ismételhetjük, amíg időnk engedni. Ennek végén pedig izgalmas élmény megvizsgálni, hogy mennyit változott az első képhez képest a legvégső, továbbá a számos elkészült képből kiállítást is rendezhetünk. A módszer alkalmas lehet egy téma feldolgozására, vagy az elkészült kiállítás beilleszthető különböző témanapok tematikájába is.

Megjegyzés:

Mindkét verzióban, de különösképp a másodikban fontos a pozitív megerősítés. A rajzolás azok közé a készségek közé tartozik, amelyekben néhányan nem érzik magukat sikeresnek, ezért kifejezetten rossz élmény lehet egy-egy olyan megjegyzés, amely arra utal, hogy azért nem sikerült elég jól megjeleníteni a képet, mert a rajzoló nem volt elég ügyes. Erre érdemes felhívni már a feladat előtt is az osztály figyelmét: „Most nem az a cél, hogy a legjobb, legszebb képek készüljenek el, hanem az, hogy minél jobban tudjunk egymással beszélni/kommunikálni. Amikor majd megnézitek az elkészült rajzokat, ne azt figyeljétek, hogy mi nem sikerült jól, hanem azt, hogy miben lehetünk még ügyesebbek/miben tudunk fejlődni!”

Forrás:

Közismert játék, „Rajzold, amit mondok” címen több helyen elérhető:

http://ujalma.hu/wp-content/uploads/2012/01/jatekgyujtemeny_tanaroknak.pdf

https://jatekbank.ro/2017/04/titkos-ugynokok-rajzold-amit-mondok/