Szerkezetek

Körben állunk. Egy szerkezetet épít a csoport közösen. A játékvezető elmondja a szerkezet nevét, ezután a csoport tagjai egyesével mennek be a kör közepére, ahol a testükből épül a szerkezet. Aki először bemegy, annak az a feladata, hogy kitaláljon egy repetitív mozgást, vagy rövid mozgássort és egy hozzá illő hangot. Ezt a hangot kiadhatja a szájával, de magából a végzett mozdulatból is származhat a hang. Ez az elem a közös szerkezet első eleme, a játékosnak, aki csinálta, tartania kell ezt egészen addig, amíg a szerkezet teljessé nem válik. Ha az első játékos bement, meghatározott, vagy teljesen szabad sorrendben bemehet a többi játékos is, de fontos, hogy egyszerre csak egy ember. Aki bemegy, annak valamilyen módon kapcsolódnia kell ahhoz a mozgáshoz, amit az előző játékosok éppen csinálnak. Addig tart a játék, amíg mindenki bemegy és közösen csinálják a szerkezetet. Fontos, hogy a játékosok igyekezzenek tartani a ritmust, mert a kapcsolódás mozgásban és hangban is megtörténik, és ha valaki önálló úton kezd járni, megtörhet a kapcsolódás. A játék legfontosabb, állandó eleme, hogy magas koncentrációt igényel az egész csoporttól.

A szerkezetek témája sokféle lehet, életkortól függően az egyszerűbb, mechanikus szerkezetek felől haladhatunk az absztraktabb, szimbolikus szerkezetek készítése felé.

Fiatalabb korosztálynál, illetve kezdő játékosoknál készítsen a csoport egy gyártósort. Itt egyértelmű lesz a kapcsolódás. Minden mozdulat valamely másik mozdulat folytatása, kiegészítése legyen! A gyártósor mellé rendeljük hozzá, hogy mit gyártanak ott (például csokigyárat, autógyárat, fogkrémgyárat, vagy akár húsüzemet, stb.)!

Instrukciók: „A következő játékban át fogunk változni robotokká! Ezek a robotok a világ egyik legszuperebb gyárában dolgoznak: egy csokigyárban. Van olyan robot, amelyik keverergeti a csokimasszát, van olyan, amelyik formába önti a folyékony csokit, olyan robot is van, amelyik csomagolja a csokoládét, és még nagyon sok hasonló feladatot tudnak elvégezni ezek a robotok! Úgy tudjuk megalkotni ezt a csokigyárat, hogy körbe állunk, és akinek van ötlete, hogy ő milyen feladatot végezne ebben a csokigyárban, nyugodtan menjen be középre, és már kezdheti is! Ne felejtsétek, a robotok csak úgy tudnak mozogni ebben a gyárban, hogy elindítanak valamilyen szögletes mozdulatot, amit aztán ismételniük kell, hogy tovább tudjon haladni a csokitermelés! Sőt ennek a mozdulatnak hangja is van, azt is mutassátok meg! Van valakinek ötlete? (Beáll az első robot.) Nagyon jó ez a mozdulat! Kérlek, tartsd meg így, hogy a többi robot is tudjon hozzád csatlakozni! Ha van ötletetek, keressétek meg, hogy hogyan tudtok csatlakozni valamelyik robothoz, aki már bent dolgozik a csokigyárban! Figyeljétek meg, hogy milyen ritmusban dolgoznak a többiek és próbáljátok közösen tartani azt! Kérlek, hogy egyszerre csak egy új robot menjen be, hogy minden egyes újabb robot munkáját meg tudjuk csodálni. Mehet is a következő robot!”

Ha elkészül egy szerkezet, az jelentheti a kör végét, egy idő után leállíthatjuk a mozgást. Viszont dönthetünk úgy is, hogy további instrukciókat adunk a csoportnak. A csokigyár példáján további lehetséges instrukciók lehetnek:

1. „Nahát, megtaláltam a csokigyár főkapcsolóját. Hadd lássam, mi van ide írva mellé? ’Ne nyomd meg! Ha megnyomod ezt a gombot, az összes robot egyszerre megmerevedik abban a pozícióban, amiben éppen van!’ Ezt muszáj kipróbálnom! Háromra megnyomom. Egy… kettő… három! (Eljátszom, hogy megnyomok egy képzeletbeli, nagy gombot, a csoport megdermed.) Na jó, visszakapcsolom! Egy… kettő… három!”
2. „’Ezzel a karral lejjebb lehet tekerni a teljesítményt!’ Próbáljuk ki, milyen lehet a csokigyár lassított felvételben! Nagyon jó a mozgás, de lehet, hogy a hang is változni tud hozzá?”
3. „Jönnek az ellenőrök, fel kell gyorsítani a termelést! Most mindenki próbálja meg kétszer olyan gyorsan, mint ahogyan eddig csinálta! Figyeljetek, próbáljatok így is együtt maradni mozgásban is és hangban is, ne csússzatok el egymástól!”
4. „Nagyon jól hangzik ez a szerkezet, de ha már itt van, kipróbálom ezt a fülvédőt! Ha felteszem a fejemre, halkuljon el az egész csokigyár! (Eljátszom, hogy felteszek egy fülvédőt, a csoport némán folytatja.) Nahát, ez a fülvédő olyat is tud, hogy csak bizonyos hangokat enged be! Kipróbálom. Akinek a vállához érek, ő újra felhangosodhat! Ha még egyszer hozzáérek, akkor újra halkuljon el! Ez a csend sem rossz, de azért leveszem. Na így mégis jobb!”
5. „Sajnos a csokigyárban néha meghibásodik egy-két robot. Viszont egy hibás robot helyére rögtön beállítanak egy újat! Akinek a vállához érek, ő sajnos meghibásodik. El is játszhatjátok, hogy néz ki a meghibásodás. Utána arra kérlek hagyjátok el azt a helyet, ahol eddig voltatok és keressetek egy teljesen új helyet és feladatot, most is kapcsolódjatok valakihez, aki működik!”
6. „Jaj ne, az egész csokigyár meghibásodik! Egyre lassulhatnak a robotok aztán dőljön össze az egész gyár!”

Gyártósoron kívül készíthet a csoport másféle szerkezeteket is. Kiadható a feladat úgy is, hogy arra kérjük a csoportot, hogy állítsanak össze hasonló elvek mentén egy gépet. Itt a játékvezető ne is mondjon többet a gépről, viszont, ha elkészült, ötleteljen a csoport, milyen gép is lehetne ez!

Adhatunk címet is az elkészítendő szerkezetnek. Ekkor nem egy gyártósort kell készíteniük, hanem szabadon értelmezhetik a szerepüket a cím szerint, viszont a kapcsolódás elve ugyanaz. Korosztály szerint harmadik osztálytól felfelé javaslom ezt a verziót.

Instrukciók: „Arra kérlek benneteket, hogy most csináljuk meg közösen a boldogság szerkezetét. Ebben a szerkezetben bármi megtalálható, ami számotokra a boldogságot jelenti, vagy a boldogságot ábrázolja! Megkérek valakit, hogy elsőként menjen be, és egy olyan mozdulatot csináljon, amit utána újra és újra el tud ismételni. Adj valamilyen hangot is a mozdulat mellé, kérlek. Ha megvan az első, utána egyesével menjetek be, hogy minden újabb állomást meg tudjunk nézni alaposan! Mindenki, aki bemegy, próbáljon valahogy kapcsolódni valakihez!”

Sokféle cím inspiráló lehet a csoport számára.

Néhány példa, amit érdemes lehet kipróbálni:

• osztálytól felfelé: boldogság szerkezete, bánat szerkezete, félelem szerkezete, bátorság szerkezete, család szerkezete, otthon szerkezete…
• osztálytól felfelé: híd, gémeskút, toronydaru, repülőgép, fa, tűzhányó, autó, város, vidék, szeretet szerkezete, harag szerkezete, háború szerkezete, erő szerkezete…
• osztálytól felfelé: fiatalság szerkezete, öregség szerkezete, szerelem szerkezete, tudás szerkezete, hiány szerkezete, magány szerkezete, férfiasság szerkezete, nőiesség szerkezete, különböző színekről szerkezet (a színek milyen minőségeket hordoznak)…

A játék ismeretek gyakorlására is alkalmas. Tantárgyak már átadott témaköréből adhat a játékvezető címeket a szerkezetnek. Így a csoportnak a témakörhöz kapcsolódó elemekkel kell megtöltenie a szerkezetet. Ha elkészült a szerkezet, a játékvezető kihangosíthatja a szerkezet elemeit (például vállra tett kézzel). Egy lehetséges kiegészítés ehhez a verzióhoz:

• „Akinek a vállát megérintem, mondja el, kicsoda vagy micsoda ő ebben a szerkezetben! Ha mindenki bemutatkozott, dönthetsz úgy, hogy lekapcsolódsz arról a helyről, ahol éppen vagy és célzottan egy másik elemhez kapcsolódsz újra, akihez ismereteid alapján tudod, hogy jobban kötődik a te elemed.”

Megjegyzés:

Szimbolikusabb szerkezeteknél egyre kevésbé kell feltétlenül szorosan kapcsolódni. A csoportot lehet biztatni arra, hogy játsszanak a térben elfoglalt helyükkel; ezzel plusz jelentésréteget fejezhetnek ki.

Bizonyos esetekben alkalmas lehet egy szerkezet arra, hogy haladjon a térben. Érdekes kísérlet lehet megkeresni a szétesés nélküli haladás maximális sebességét.

Az egész a koncentráción alapul, játékosoknak meg kell találniuk a közös ritmust, erre érdemes lehet újra és újra felhívni a figyelmet, illetve ameddig ez nincs meg, óvatosan kell bánni a plusz instrukciókkal.

Nagyobb létszámú csoportoknál bevezetésként érdemes lehet 6-8 fős szerkezeteket készíteni. Utána egyre nagyobbakat. Ezeket ugyan úgy körben állva, középen csinálják.

Forrás: Augusto Boal