Vakvezetés átadással

A csoport harmada becsukja a szemét, a kétharmadának nyitva marad a szeme. A nyitott szeműek fele keres egy csukott szeműt, akit a kezénél fogva elkezd vezetni, majd átadja egy másik nyitott szeműnek, akinek nincs párja. Ezután továbbadhatja ismét valakinek a csukott szemű társát, majd újra addig, amíg nem állítjuk meg a játékot. 3-4 perc elteltével a csoport második harmada csukja be a szemét, végül a harmadik harmad, és mindegyik csoportnál megismételjük az elsőnél leírt folyamatot. A csoport harmadolása történhet klasszikus számolós csoportalakítással. Egymás után rámutatunk a diákokra, és sorban haladva mindenki kap egy számot egytől háromig.

A játék végeztével érdemes megbeszélni, hogy ki hogyan érezte magát „vakként”, illetve vezetőként.

Instrukciók: „Ma vakvezetős bizalomgyakorlatot fogunk játszani. Mindenki kap egy számot, az első körben az ‘egyesek’ fogják becsukni a szemüket, ők lesznek a ‘vakok’. A ‘kettesek’ és a ‘hármasok’ lesznek a ‘vezetők’. A ‘kettesek’ válasszanak ki valakit, és kezdjék el a kezüknél fogva vezetni a ‘vakokat’. Mindig a ‘vezető’ keze legyen alul, és ne fogja meg a vak kezét csak tartsa. A kézfogásos vezetésnél a vakoknak is figyelniük kell: a karjuk a testüket irányítja, ha teljesen ellazítod a karodat, akkor csak a karod mozog, és a test más irányba halad, legyen tartás, tónus a karotokban! A vezető egy idő után adja át egy olyan vezetőnek, aki éppen szabadon van! Majd így tovább: a ‘vezetők’ adják mindig tovább csukott szemű társukat, miután egy rövid ideig vezették őket! Végig nagyon figyeljetek a csukott szemű társaitokra, rajtatok múlik, hogy biztonságban érezzék magukat. Nem szabad, hogy bármihez, vagy bárkihez hozzáérjenek. Csak olyan tempóban vezessétek őket, ami kényelmes nekik!”

Megjegyzés:

Ez a játék sok vakvezetős bizalomgyakorlatottól abban különbözik, hogy a „vak” nem tudja, hogy éppen melyik társa vezeti, így az általános bizalmi hangulat kialakításában, fejlesztésében nagyon hasznos. Viszont csak olyankor játsszuk, ha már sok vakvezetős bizalomgyakorlatot játszottunk, és érezhető, hogy a csoport tagjai bíznak egymásban!

Ha már nagy az összhang a csoportban, akkor lehet biztatni a diákokat, hogy próbáljanak ki bonyolultabb mozgásokat, ültessék le a párjukat, forgassák, fussanak vele, akár táncszerű mozgások is beleférhetnek. De mindig hívjuk fel arra a figyelmet, hogy figyeljék a „vak” reakcióit, és ha azt érzik, hogy fél, akkor lassítsanak, vegyék vissza a tempót!

Itt is, mint minden bizalomgyakorlatnál, nagyon fontos annak hangsúlyozása, hogy a „vezetőknek” nagyon nagy felelőssége van, és minden kis tévedés rombolhatja a bizalmi légkört.

Forrás: Kaposi László tréningje alapján.